A délelőttünket a könyvtárban töltöttük. Sona még szerkesztette az önéletrajzát és a motivációslevelét. Én addig a lent voltam a pince részen böngészni a könyveket. Sona megkért, hogy nézzek neki csak kimondottan angol nyelvtannal foglalkozó könyvet. Magam részére a TOEFL vizsgára való felkészítő könyveket kutattam fel.
Ennek az egyetemnek van a legjobb angol oktatása, és könyvtára a régióban, így szerencsések vagyunk, mert nagy a választék a felhozatalban. Annyi a hátrány, hogy jó néhány könyvet csak helyben lehet olvasni.
Miután sikeresen be tudta fejezni Sona a dolgait, hazamentünk ebédelni, mert délutánra beterveztük, hogy megnézünk néhány angol nyelvtanfolyamos iskolát.
Gyalog 20-25 perc tőlünk az az utca, ahol több nyelviskola is van. Amit egy hirdetésben találtunk, azt néztük meg először, viszont csalódottan jöttünk el, mert horribilis összegért vannak a nyelvórák.
Mondtam Sona-nak csak sétáljunk egy kicsit a környéken, mert még nem akarok hazamenni. Nem bizonyult rossz döntésnek, mivel ugyanaezen az utcán tovább haladva kiszúrtam egy újabb iskolát, így megnéztük azt is. Mint kiderült, ezt a helyet egy szervezet finanszírozza, ahol heti háromszor van ingyen angol másfél órában, illetve lehetőség van egy szintfelmérő tesztet is írni, ha esetleg úgy döntenénk, hogy szeretnénk csoportban vagy magánban angolt tanulni. Az árak itt voltak a legkedvezőbbek. És anyanyelvi, amerikai tanárok tartják az órákat. Az egyikükkel találkoztunk is és beszéltünk vele pár szót. Karen-nek hívják, Chicago-ból jött a férjével. Elkérte a számunkat, hogy tudjon nekünk küldeni az esetleges programokról értesítőt.
Elköszöntünk és elindultunk haza, mert még vacsorát is kellett kerítenünk magunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése