Tanítás és Watu Layah 10.10.

Korán kellett kelni, mert 8-tól már tanítás volt, és előtte még reggelizni sem ártott volna, mivel szünet nélkül voltak az órák.

Az első jelenésünk az oviban volt, ahol a tengeri állatok neveit tanítottuk a piciknek angolul. Az óvónő és a dada nyomtattak képeket az állatokról, hogy melyiket tanulják. A képek segítségével a kicsiknek több feladat is volt: melyik állatot szeretik; ha veszélyes valamelyik élőlény, akkor mitől és miért... Az óra utolsó felében az óvónő adott egy tengert ábrázoló papírt minden gyereknek, és kupakok és kivágott minták segítségével halakat ragasztottak a képre.

Következő órák már a középiskolában voltak. Főleg azzal mentek el a percek, hogy Sona és én külön bemutatkoztunk és képeket mutattunk az országainkról, magyaráztuk, hogy nálunk ilyen a tél, a hagyományos öltözet, ételek, mik a nevezetességek.

Kettő óra előtt végeztünk, kaptunk ebédet, délután pedig elvittek minket Watu Layah-ba.

Jól jött a pulóver, egyrészt, mert motoron 70 km/h - s sebességnél már nem kicsi a huzat, meg a hőmérséklet sem az igazi, másrészt, mert Temanggung-ot hegyek veszik körül, így akaratlanul is hűvösebbek az esték.

Watu Layah kb. 40 percre van a várostól, kacskaringós hegyi út vezet el oda. A táj szép, tele van erdővel, sajnos viszont már kezdik az itt lakók a megélhetésért a mezőgazdaság felé terelni a környezetet.

Maga a hely azért híres, mert sok a bambuszból és egyéb fafajtákból összeszerelt magaslati kilátó, ahova ki lehet menni, több méter magason, szinte, mintha nem is lenne az ember alatt talaj.

Mivel már késő délután értünk oda, kezdett sötétedni, de nem is ez volt a rossz, hanem, hogy akkora szél volt, hogy nekem már megszólalt a belső hangom, hogy nem vagyok százas, hogy ilyen magasan, ekkora szélben képes vagyok felmászni a teraszokra.

Minden esetre nagyon jól szórakoztunk, és a táj is nagyon szép.

Visszafele megvacsoráztunk, később pedig elvittek minket egy kávézóba a nap zárásaként.

A kollégiumban, ahol a szállásunk volt, jó későn feküdtünk le, mert Sona-val mutattunk egymásnak otthoni ételeket, sok közülük ugyanolyan a két országban (Örményország - Magyarország), így megvolt nekem a következő feladat a közeljövőre, listát írni, mit küldjenek kajákat otthonról nekünk.