Most, hogy van két hét szünetünk, azt hinnénk, hogy tudunk pihenni és relaxálni, ám ezek a fogalmak nem tartoznak bele az Indonéziában használatos szókincsükbe. Hogy ez miben nyilvánul meg? Természetesen utazással és látványosságok felkeresésében leljük meg a pihenés fogalmát.
Délelőtt elmentem a mosodába, majd ami még hiányzott a pakkomból, azt összeraktam, délután pedig elmentem a szokásos silat edzésre.
Az edzés nagyon jó volt. A pusztakezes küzdőcsoporttal voltam, megint egy másik idősebb tag foglalkozott velünk. Először egy mozdulatsorozatot gyakoroltunk be, amit később párba rendeződve gyakoroltunk. Mivel a formagyakorlatok lényege, hogy ha 'ne adj Isten' összetűzésbe keveredünk, tudjuk használni, amit az órán vettünk. Mivel párokban voltunk, ketté voltak osztva a mozdulatok, mivel amit vettünk, pont a két küzdő közötti harchoz vannak igazítva. Az edzés vége felé minden párnak be kellett mutatni, hogy mennyire mennek a gyakorlatok, néhány mozdulatnál persze voltak röhögések, mivel viccesen hatottak, de ha tényleg használni kell, az elég kellemetlen perceket tud okozni a másik félnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése