Szokásos reggelizés után mentünk az iskolába, ahol Kee-től kérdeztük mikor jöhet haza Kazu a kórházból. Neki az orvosok több lehetőséget mondtak az időponttal kapcsolatban, de inkább bent tartják még néhány napig, mert fáj még a hasa Kazu-nak.
Az órák hangulata jól telt mindkét nap, sok volt a röhögés, mert olyan szituációk alakultak ki a szavak és elmondott sztoriaink alapján, hogy nem tudtuk megállni röhögés nélkül. Kaptunk azért házi feladatot is, csak hogy ne unatkozzunk, meg gyakoroljunk.
Szerdán átmentem Sona-hoz, hogy ki tudjam mosni a ruháimat rendesen, mert kórházozás után mindenképp ki akartam mosni a cuccaimat, a nagyobb holmikat, takaró, meg párnák pedig mentek a mosodába.
Délután visszamentünk Sona-val a suliba, mert szeretett volna többet tudni a mandarin nyelvtanfolyam klubbal kapcsolatban, mert már tanulta a nyelvet és szeretné szinten tartani, illetve új dolgokat tanulni. Sajnos ez sem ingyenes, egy havi oktatás majdnem az ösztöndíj 40 % - a. Így erre még spórolnia kell, illetve mondtam neki ugorjon át hozzám, hogy nézze meg nekem milyen kínai nyelvkönyveim vannak a gépen, ha valamelyik kell esetleg, ki tudjuk neki nyomtatni. Így az elhozott vacsora közben megnéztük neki a könyveket, illetve ibu-val is találkoztunk, így meg tudta vele beszélni az anyagi dolgokat a bérléssel kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése