Az óra kimondottan gyorsan telt. A könyvből főleg a házifeladat leellenőrzésére volt időnk, mert útközben megbeszéltük, ki mit csinált a hétvégén, és ezzel kapcsolatban elég sok új szó és kifejezés, sztori került elő. 
Többek között Andrius a hétvégén kirándult, vonattal. A helyi pályaudvarnál vannak szóbeszédek, mivel egy része le van zárva, meg eléggé romos is, hogy szellemek laknak lent. Vannak rémtörténetek, hogy pár évvel ezelőtt japán turistákkal történt baleset azon a helyszínen, de a valóságban inkább azért nem engedik le az embereket, mert beköltöztek a sötétségbe a kígyók. Igen, városon belül valószínűleg vannak kígyók .
A másik hosszabb sztori abból jött, hogy kinek van már jogosítványa, és mire. Andriuson kívül mindenkinek van valamilyen jogsija a csoportunkban, Mat-nek motorra, nekem autóra, Martinnak pedig mindkettőre. Itt is 18 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, kettő teszt van, egy írásbeli és egy vezetéstechnikai, amit a rendőrségen lehet letenni. Ha háromnál többször nem sikerül a vizsga, akkor visszakapja a vizsgázó a befizetett összeget.
Délután jelenésünk volt a bevándorlási irodában, hogy az utolsó hiányzó dolgokat is pótoljuk. Így ha minden jól megy, talán jövő héten megkapjuk a papírokat, amivel tudunk utazni és olcsóbban tudunk belépőjegyhez jutni.
Persze ez a nap sem fejeződött még be néhányunk számára, mert Mat ismerősei küldtek meghívót az Atma Jaya egyetemről, hogy Nemzetközi Nap-ot tartanak a Darmasiswa-s diákokkal, és külsös ösztöndíjasok is megnézhetik, hogy miből is áll ez a rendezvény. Mivel úgy tudtam, hogy az idei ösztöndíjasok közül senki sem ment erre az egyetemre, így kisebb meglepetés volt, hogy mikor a műsor kezdetén kihívták a résztvevőket és felsorolták, ki honnan valósi, Magyarország is elhangzott. Mint kiderült, nem a Darmasiswa programmal, de van egy lány aki 3 éves ösztöndíjjal tanul itt.
Maga a rendezvény úgy nézett ki, hogy az ösztöndíjasoknak voltak standjai, ahol az országgal és egyéb érdekességekkel ismerkedhettek meg a vendégek. Sokan főztek is, többek között magyar részről a lecsó, franciáktól a palacsinta, a laosziak pedig édes kukoricaleves-félét. A hangulat jó volt, néhány országból csináltak műsort is, például táncoltak vagy énekeltek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése