Mivel úgy volt, hogy hétfőn kapjuk az ösztöndíjat, pár nappal ezelőtt lebeszéltük Sona-val, hogy majd együtt megyünk. Nagy bánatunkra azt a visszajelzést kaptuk a hétvégén, hogy sok az elfoglaltsága az illetékesnek, illetve kedden van a muszlim, vele együtt meg a jávai újév, tehát a suli zárva lesz aznap, így szerdán menjünk a pénzért. Kisebb érvágás volt az számunkra, mivel hogy is mondjam, a pénzünk egy fél napi étkezésre volt elég, így kénytelen voltam olyan tartalékhoz, félretett pénzhez nyúlni, amihez nem akartam, de muszáj volt. Szerencsére azok közé tartozok, hogy mindig van félrerakva vagy kaja vagy pénz vészhelyzet esetére, mint amilyen a mostani volt. Az ösztöndíj nem felvétele ellenére is maradt a program, hogy hétfőn találkozunk, csak a délelőtti időpont módosult délutánra.
Az első hely, amit végigmásztunk a Jalan Colombo-t (jalan/jl.=út), mert a tegnap esti kirándulásból ott jöttünk végig, és látta, hogy vannak gyümölcsárusok meg napszemcsisek, pont amikre szükségünk volt még. Végignéztük a felhozatalt a gyümölcsökből, meg egy-egy árust megkérdeztük az árakról, de sajnos nem volt olcsó a gyümölcs kilója. Majdnem az út végén találtunk egy középkorú árust, akitől vettünk két féle mangót, előtte mástól meg longant, meg mangosteen-t.
Az út végén volt egy körforgalom, illetve jobb kéz felé kiszúrtunk egy parkot, ami több meglepetést is tartogatott. Szerencsére nyitva volt, így be tudtunk menni, és találtunk ülőhelyet is, ahol megkezdtük a longant. Ezt már kóstoltam Vietnamban, az íze hasonlít a sárgadinnyére.
A parkban volt egy csatorna is, ahol pecáztak néhányan. Sok volt a fecske is. Az itteni fecskék kisebbek, ducibbak és nincs villás farkuk, de nagyon cukik, igaz néhányszor majdnem levitték a fejünket, olyan mélyrepülést produkáltak.
Tovább sétálva a parkban, találtunk banánfákat is, és kiderült a park neve is: Wisdom Park, ami meg még viccesebb, hogy az Universitas Gadjah Mada területéhez tartozik.
Volt még délutáni foglalkozás a diákoknak: íjászkodtak a lányok a legújabb csigás íjakkal; focimeccs is volt, a szurkolótábor amilyen kicsi volt, annál jobban ment a szurkolás. Majdnem "szétszedték" az ülőhelyet, annyira ment a hajrá. Zenészek is voltak kint trombitával és a többi fémhangszerrel; illetve sok volt a futó, akik kijöttek edzeni. Ehhez a parkhoz egy mini amfiteátrum is tartozik.
Közben meg kellett néznünk, hogy mégis hol a viharban vagyunk jelenleg, hogy haza is tudjunk érni, még kilenc előtt, mert akkor zárják a háziak az ajtót, de szerencsére addig még volt pár óránk, így vacsorázni is tudtunk.
A térkép szerint nem voltunk messze a sulitól, kb. 20 perc gyalog, illetve az anime bolt sem volt messze, amit kinéztem magamnak a neten. Azon az úton, ahol a bolt van, nem egy, hanem három bolt is van, így benéztünk mindegyikbe, de csak az egyik tetszett igazán nekünk, így előreláthatólag jövő kedden kisebb csoportban megyünk vissza a srácokkal bevásárolni.
A vacsora seblak volt, amit már ettünk előzőleg, csak több tésztával ettem ez alkalommal.
Este találtam a neten egy helyet a belvárosban, ahova mindenképp el kellett menni, mert anélkül is terveztük, hogy megnézzük milyen ünnepség lesz az újév miatt. Így megvan a holnapi program is.
mangosteen |
longan |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése