Pár nappal ezelőtt szóltak nekünk, hogy lesz a Darmasiswa-soknak egy össznépi program, akik itt vannak Yogyakartában. Aki jönni szeretett volna, előző nap fel kellett iratkozni, hogy a szervezők is tudják, mennyi emberre számítsanak, mert vacsorát is kapunk. Az odajutást viszont mindenkinek a saját költségén kellett megoldania.
Az óra után még volt szabad két óránk, szerencsénkre Husni hozta az Uno kártyáját, így elég gyorsan elrepült az a pár óra. Közben az ég is leszakadt.
Mindenki a tanárok irodájába ment, ott vártunk egymásra, hogy a közösen rendelt kocsival menjünk a rendezvény helyszínére. Kee-re kellett várnunk az eső miatt, de szerencsére nem sokat. Az út több mint fél óra volt autóval, mondhatni a világvégére mentünk.
Mindenki a tanárok irodájába ment, ott vártunk egymásra, hogy a közösen rendelt kocsival menjünk a rendezvény helyszínére. Kee-re kellett várnunk az eső miatt, de szerencsére nem sokat. Az út több mint fél óra volt autóval, mondhatni a világvégére mentünk.
A helyszín egy központi Darmasiswa iroda és művészeti iskola volt. Mi voltunk az elsők a többi iskola közül. Aláírás után ki lehetett próbálni a batik rajzolást, agyagozást, árnyjátékot (Wayang kulit), illetve egy galériát is megnéztünk.
Közben elkezdték az ételeket is készíteni. Indonéz ételek mellett volt grill is. Természetesen elég gyorsan elkezdték pusztítani a kaját, szerencsétlen szakácsok alig tudták pótolni az elfogyott mennyiséget.
Darmasiswa programért felelős személyek is részt vettek a programon és beszédet mondott a nagyfőnök is.
Összefutottam egy magyar úriemberrel is, aki az egyik muszlim egyetemen tanul a program keretein belül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése