Kisebb csoportba bementünk a belvárosba egyrészt, hogy váltsunk pénzt, másrészt ha már ott vagyunk, kicsit körbenéztünk a turistarészen, a batik és ruhapiachoz, és a szultáni palotához.
Ide kocsival mentünk, mert olcsóbban jöttünk ki, mintha mindegyikünk Gojek-kel (helyi motoros taxi) ment volna.
Majdnem ebédidőben értünk már be Maliobo-ba, kerestünk az utcán ebédnek valót, de nem ettünk a plázában, mert jóval drágább, mint az utcaiak. 
Elég vegyesen sikerült rendelnünk, viszont mindenkinek volt hús az ebédjében, annyi volt csak a közös bennünk.
A ruhapiac is lassan már zárt, kicsit későn értünk be, de Martinnak sikerült egy batik hosszúnadrágot lealkudnunk, mivel a suliban nem lehetünk rövidnadrágban. Tovább sétáltunk a szultáni palotához, ami előtt elég nagy szabad terület van, ahol lehet testgyakorlatokat végezni. Bár akikkel ott találkoztunk a helyiek közül, egy jóember a kisfiaival egy fecskét idomított kézhez, hogy röptetés után jöjjön vissza kézre, mint itthon a sólymokkal és a többi vadászmadarunkkal teszik, illetve egy másik pasi meg papagájokkal volt kint, ugyanezen ok miatt. 
Volt még kint egy csoport diáklány is, akik nem tudom milyen indíttatásból, de egy boszorkány csillagot formáztak. Ezen felbuzdulva, mint utólag kiderült, mert az elején nem is figyeltem mit csinálnak, Sona hívta fel a figyelmemet, hogy visszafelé csukjuk be a szemünket, kívánjunk magunkban valamit és lehetőleg nem átesve a lányokon, haladjunk el mellettük, hátha teljesül a kívánságunk. Így karbafont kézzel, csukott szemmel megindultunk az ismeretlenbe, és sikeresen teljesítettük a küldetésünket, jóval a lányok mellett sikerült elügyetlenkedve elsétálni, és egyikünk sem ütközött neki senkinek és nem is estünk hasra. A mutatványunk után lassan elindultunk haza, ismételten autóval.
Az első pár napban felfedezett kínai étteremben volt a vacsora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése