Korán keltünk, mert mostanában hét órára van beállítva az ébresztő óra, ma is ekkor keltünk, ezért fél nyolckor már nem voltunk otton. Vettünk reggelit, amit majd az egyetemen fogunk elpusztítani. De még mielőtt ténylegesen beértünk volna az iskolába, még bementünk nekem venni pár dolgot a Toko Merah nevű üzletbe, ahol kimondottan írószert és néhány hobbi felszerelést árusítanak.
Jövő héten lesz a kultúrális fesztivál az iskolában, ahol majd főzünk, meg az érdeklődők megismerkedhetnek a kultúránkkal. Mivel nekem nincs semmi Magyarországról, még zászló sem, így azt találtam ki, hogy veszek egy minta nélküli pólót és néhány híres magyar épületet fogok rárajzolni. A pólót majd a vasárnapi piacon szándékozom megvenni, viszont a tollat, amivel lehet ruhára írni és vízálló, nehezebb beszerezni, így a mai nap csak információ gyűjtés volt az írószerboltban, délután pedig megnézem majd az online boltokban a felhozatalt.
A reggeli jó volt, nyugodtan tudtunk enni. Az órán haladtunk tovább az anyaggal. Különösebb nem történt.
Ebédre hazamentünk, de előtte a kis sikátoros utcában megálltunk, ahol szoktunk cap cay-t (zöldség csirkehússal, de inkább sült csirkebőrrel) venni, hogy a szokásos adagunkat és némi kis nassolni valót is be tudjuk magunknak szerezni ebédre.
Ebéd után vettünk nekem még avocádó turmixot, majd elindultunk a nagyobb Mirota Kampus nevű áruházba, hogy körbenézzünk. A körbenézésből majdnem három órás ott tartózkodás lett.
Sona vett magának ajtóra akasztható "helyzetjelzőt", amivel mindenki tudni fogja, hogy éppen tanul, vásárol, alszik vagy egyebet csinál éppen, illetve egy pipere táskát, egy Nivea duopackot, és instant tésztát. Magamnak egy kis tolltartót, instant tésztát, egy konzerv tonhalat választottam.
Hazafele tartva, mivel ez az üzlet az UGM (Universitas Gadjah Mada) közelében volt, és az iskolából elég nagy szurkolói ujjongás hallattszott ki, így kíváncsiságból bementünk. Női kosárlabda meccs volt épp, ezért kicsit ott maradtunk megnézni, hogy a helyiek mennyire lelkesednek a kosárlabdáért. A hangulat nagyon jó volt, az egyik szurkolói oldal majdnem szétszedte az ujjongásával az egyik részét a tornateremnek, annyira belemelegedtek a lányok bíztatásába.
Este még sikerült elcsípnünk a kis ebédeltet helyet, ahol ma vettük az ebédet, mert hétkor zár.
Volt egy kis fényképezkedés is a tulaj lányával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése