2018. november 18., vasárnap

Felkérés versenyre 11.13.

Hétfő este kaptam egy üzenetet a WhatsApp-on az International Office-tól, Ibu Dixta írt, hogy menjek be holnap, vagyis kedd reggel hozzájuk, mert beszélni akar velem. Természetesen egy üzenetre, amibe nem írják bele, hogy valami rosszat csináltál esetleg, vagy másról van szó, gyomorideggel megy be az ember az adott emberhez. Nálam is ez történt.
Még mielőtt azonban bementünk volna az IO-ba (International Office), az egyetem melletti Toko Merah nevű írószeresbe kellett beugranunk, mivel én a szombati fesztiválra egy pólót akarok tervezni, Magyarországgal kapcsolatban, mivel otthonról nincs semmim, amivel reprezentálni tudnám az országot.
Végülis kiderült mikor beértünk az IO-ba, hogy nem történt semmi rossz. Versenyre való poszter készítésére kértek fel, mert november 28-30 között egy nemzetközi konferencia lesz Malangban (Dél-Jáva), amire az iskola is jelentkezett. Négy kategóriában lesz a verseny: jávaiul kell előadni, ezt a feladatot Kee nyerte meg, egy szeminárium, egy karaoke és nekem a poszter. A konferencia témája: Equality, Unity, and Diversity: Together We Put an End to Intolerance (magyarul: Egyenlőség, egység és sokféleség: Együtt véget vetünk az intoleranciának). Itt Indonézia sokféleségében rejlő egységről kellett posztert tervezni, ami számomra egy újabb kihívást jelentett, de egyben egy új lehetőséget is.
A megbeszélés után megreggeliztünk és vártuk az órát. Az óra végén kiadták nekünk az ukázt: be kell fejeznünk egyénileg a hatodik leckét, illetve kaptunk csak a fogalmazásokhoz egy külön füzetet, amibe írnunk kell egy hosszabb esszét a kultúrális fesztiváról szerzett élményekről, tapasztalatokról.
Óra után a poszteren törtük a fejünket, hogy mit is lehetne rárakni, így visszamentem az IO-ba, ahol használhattam a belső gépet a kereséshez és a tervezéshez.
Fél négytől megbeszélés volt a kultúrális fesztivállal kapcsolatban, ahol kaptunk nasit, hogy ne éhesen kelljen gondolkozni, meg végighallgatni a programot. Elég sokáig tartott, szerencsénkre kaptunk elvitelre vacsit, ami jól jött, mert már időben kicsúsztunk a vacscoráztató helyeinkről.
Otthon továbbra is poszterrel szórakoztam, hogy mit érdemes rárakni, mert bent az iskolában, minimum őtféle ötlet is volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése