Reggel ismét az IO-ban kezdtem a napot a végleges tervvel. Egyedül egy feliratot nem véglegestettem, így tudtunk tajt alakítani, de Ibu Dixta-nak tetszett, amit rajzoltam. Az irodában egy óra alatt sikerült mindent befejeznem a poszterrel kapcsolatba. Annyi volt csak a bökkenő még, hogy amit lerajzoltam, azt majd indonézül elő is kell tudnom majd adni, hogy miért éppen ezt választottam, stb. 
Reggel még találkoztunk a pápuai lányokkal, akikkel a múlt heti túrán voltunk. Ők a könyvtárba jöttek megtanulni, hogy hogyan kell használni és a Word és a PowerPoint programokat.
A kezdeti nyugalom után megbeszélés volt. Amiből nem lett semmi, mert nagy valószínűséggel elfelejtették a szervezők.
Tegnap este a hétfői interjúztató lányok üzentek nekünk, hogy tudunk-e megint találkozni, így a mai napra 5-re beszéltük meg, de mivel a megbeszélés elmaradt, így délben tudtunk találkozni. Újra kellett vennünk a hétfői felvételeket, mivel nem voltak meg öt percesek, illetve az enyém halk volt.
Sona volt az első. Két bakival is sikerült megtoldaniuk az interjút, illetve a bakik miatt alig bírták abbahagyni a nevetést. Így az öt percesre tervezett interjú felvételt fél órásra sikerült. Nekem szerencsére nem nyúlt hosszúra.
Ezért interjú után elindultunk a távolabbi Mirota Kampus 2 bevásárlóközpontba, hogy majd ott találkozunk a többiekkel, és bevásárolunk szombatra közösen. Sona-val mi értünk oda először, ezért az emeleten, az írószeres részlegen kezdtünk. Nekem egy tollat kellett még vennem, Sona pedig papírt vett.
A földszinten lévő mindennapi szükségletes áruknál összefutottunk a többiekkel is. Mindenkinek sikerült megtalálni, amit szeretett volna. A hangulat is jó volt, sokat nevettünk. Azonban Sona-n és rajtam kívül mindenki az iskolától kapott összegen felül saját zsebből pótolta ki a vásárolt holmik árát.
A változatosság kedvéért találtam magyar paprikaport, bár szerintem ez csípős, nem a megszokott hazai, illetve egy német mustárt, amin megtaláltam magayarul is az összetevőket és a leírást.
Vásárlás után, otthon Sona a prezentációját szerkesztette még, nekem pedig a pólót kellett befejeznem, amit este nyolc után sikerült is véghezvinnem. Mindketten fáradtak meg frusztráltak voltunk, mert nem elég, hogy szombatra kell készülünk, de Sona szobája még mindig nincs kész.Remélhetőleg hétvégére már véglegesítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése