Kultúrális program megbeszélése 02.07.

A Couchsurfing alkalmazáson találtam néhány érdekességet, többek között egy kultúrális helyek Jogja-ban való felfedezése eseményt, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kapcsolatba léptem a szervezővel, gyorsan válaszolt is, elmondta a részleteket, hogy mit is fogunk megnézni.

Maga a program ingyenes, a belépőket, meg a fogyasztást kell fizetni. Az utazás motorral lesz, ami annyit tesz, hogy valaki el tud vinni engem a megadott helyszínekre, viszont az üzemanyag költségbe kell még beszállni.

Úgy volt, hogy sokan leszünk, de ebből csak pár ember tudott csak csatlakozni.

Tantárgy választás 02.06.

Reggeli után bementem az egyetemre, mivel 11-re voltunk hivatalosak az irodába megbeszélésre a tantárgyakkal kapcsolatban.

A srácok közül csak hárman tudtak eljönni, mert a többiek vagy házon kívül voltak, vagy egyéb dolguk volt.

A szakok és tantárgyak közül lehetett választani az üzleti, történelem, - és egyéb humán tárgyak, pszichológia közül. 

Én maradtam a humán vonalon, így a filozófiát, indonéz zene (történelem) és antropológia lett a nyertes. Persze ezeknél a tárgyaknál az is döntő volt, hogy reggel van. Így a heti órarendem úgy sikerült, hogy hétfőn délelőtt van a filozófia, kedden reggel 7-től! a zenetörénet és 10:30-tól a nyelvóra, szerdán reggel szintén reggel 7-től az antropológia majd 10:30 nyelv, csütörtök 10:30 nyelv. Azért jobb, hogy így válogattam össze a tárgyakat, mert az összes délutánom és péntekem szabad, így tudok a magán dolgaimmal is fogalalkozni, ami eléggé nagy stresszt jelent most számomra, hogy sikerüljön összehoznom, amit elterveztem.

Délután az angolos helyre mentem oktatásra, ezzel el is ment a nap.

Kínai újév kezdete és vlog eredményhirdetés 02.05.

Elég zsúfolt és mozgalmas napnak nézek elébe, mivel ma kezdődik a kínai újév, délután pedig a videó verseny eredményhirdetése lesz.

Délelőtt elmentem a kínai buddhista templomba, ahol már voltam pár héttel ezelőtt, mivel anno mondták, hogy lesz ünnepség. Mikor odaértem nagy meglepetésemre rendőrök fogadtak a pagodánál. Maga az ember forgalom nem volt nagy, mondhatni elhanyagolható a megszokott újévi felhajtásokhoz képest. Végül is nem volt hivatalos ünnepség, mert ha jól értettem a mester csak a következő héten fog jönni ide. Ettől függetlenül nem rontott semmit a kedvemen ez a hír.

Az oltárokon voltak kikészítve füstölpk, amikből lehetett venni és meggyújtani. Most volt annyi szabad terem, hogy nyugodtan végig tudtam járni az egész helyet, és még helyem is volt a "meditálásra". Főleg kínai anyanyelvűekkel találkoztam ezalatt az idő alatt, amíg ott voltam.

Az eredményhirdetésig még elég sok időm volt, mert egész napos program várta az érdeklődőket, engem meg inkább a fő attrakció érdekelt, így nem voltam szorosan időhöz kötve. Így a pagoda és a verseny között haza tudtam menni kicsit pihenni, mert ma is sokat sétáltam és nagyon meleg volt.

A versennyel kapcsolatos dolgok a Jogja City Mall bevásárló központ előtti területen volt berendezve, egy nagy színpad, ahol a koncertek, nagyobb interjúk, tombola és a programok közötti konferálások voltak. A mall előtti lépcső fel volt díszítve a kínai újévre, mindenki megragadta a lehetőséget, hogy új posztot oszthasson meg az Instagramon. 

Mikor odaértem, fel kellett iratkozni a résztvevőknek, mert külön ülőhelyet, "VIP" helyet tartottak fenn nekünk. Bejelentkezésnél kaptam egy doboznyi nasit, meg vizet. Később pedig az interjúztatást sem úsztam meg, mint egyetlen "bule", ami annyit tesz, hogy "külföldi", szlengesen. Persze indonézül kellett beszélni, szerencsére tudtam válaszolni a kérdésekre.

Itt megismerkedtem az egyik sráccal a rendező csapatból. Vele tudtam angolul is beszélgeteni, de főleg indonézül ment a szöveg. Elmondta, hogy a Couchsurfingen már fogadott néhány külföldit, és ő is szeretne majd utazni, és "igénybe venni" a viszonzást, amit ő biztosított az utazóknak.

A hangulat nagyon jó volt, megkóstolhattam egy kávét is. Magát a közönséget és a helyszínt drónnal videózták.

Sajnos nem értem el helyezést, viszont amiket kaptam, már megérte eljönni.

Mielőtt elindultam volna haza, még egy Harley Davidson-os társaság is leparkolt a bejárat előtt. Nagy körúton vannak, nemrég járták meg Amerikát. Sokféle méretű és kinézetű motorral jöttek.

Hazafelé már kissé bajosabb volt, mivel mindenki egyszerre akart elindulni, és a Gojek rendelési applikáció konkrétan lefagyott, annyian használták egyszerre. Nagy nehezen megtaláltuk egymást a sofőrrel, így el tudtam indulni hazafelé. Közben elkezdett csöpögni az eső is nagy örömömre. Egy másik dolog pedig, hogy hazafelé meg kellett állni az egyik benzinkúton, mert kifogyott az üzemanyag. A sofőr egy idősebb úr volt, a viccelődő típus. Jó volt vele hazamenni.

 

 

Meghívó és póló felvétele 02.04.

A nap igencsak napsütésesen  indult, szerencsére, mivel a mai nap elég sokat leszek úton, mert egyrészt el kell mennem a D'Paragon-ba, hogy felvegyem a pólómat, illetve a meghívómat a holnapi nagy eredményhirdetésre.

Ismét csak a helyi tömegközlekedés csodáját, a TransJogja-t vettem igénybe (legalábbis a visszaút során). 

Voltam olyan elvetemült, hogy lesétáltam a majdnem egy órás utat, ami a hotelig vezetett. Az előnye, hogy jól kimozogtam maga, új helyekkel találkoztam és fedeztem fel, az idő jó volt, és kivételesen tiszta, hogy a Merapi hegy is látható volt, idén talán először, mert a légszennyezettségtől nem látszik általában. A forgalom a szokásos volt, nagy.

Azért sikerült egyben odaérnem a hotelbe a csomagomért. 

Visszafelé már buszoztam, mert másik helyre is kellett mennem, megnéztem egy cukrászatot, ami kürtöskalácsot is készít. A hely nagyon elegáns volt, a mester, ha jól tudom európai, így a francia vonal erősen látszik a süteményeken, na meg az árakon is.

A hazamenetel eléggé már a délutánba nyúlt. Fáradt és éhes voltam, így a túrám után már csak otthon pihentem.

 
 

Február eleje 01.-03.

A napok nem sok izgalmat tartogatnak, azt leszámítva, hogy kaptam egy email-t a D'Paragon exluzív szálláshelyről, hogy hétfőn (február 4.) menjek be hozzájuk, mert a videó blog versenynek az eredmény hirdetése kedden (február 5.) lesz, és arra kapunk pólót, meg hivatalos meghívót, amit legyek szíves személyesen felvenni.

Az indonéz könyvnek újra nekiálltam, mert ebben a hónapban befejezzük az első könyvet, vagyis a hónap végén vizsgáznunk kell.

Illetve a másik értesítés az iskolából jött, hogy 6-án, szerdán menjünk be, mert ki kell választanunk milyen tantárgyakat akarunk felvenni a második szemeszterre a kampuszon. Mert nem hogy több nyelvóránk lenne, hanem a kampuszon kell felvenni hivatalos tárgyakat, mintha mi is a helyi egyetemisták lennénk. A lényege végül is az egésznek, hogy minél többet legyünk indonézek között, hogy hallgassuk a nyelvet. Vizsgáznunk nem kell, de be kell járnunk rendszeresen az órákra.

A többiekről csak annyit tudok, hogy néhányan csak mostanában fognak visszaérni a városba a körútjaikról.

A hangulat aránylag jó. Ami még egy nehezebb projekt, hogy albérletet találjak, mivel február végén lejár a bérlésem, és kell keresnem egy olcsóbb helyet.

Hónap vége

Hónap végét járjuk, nagyon gyorsan telnek a napok. Két hét múlva indul nekünk újra a tanulás, addig kell még kipihennünk magunkat.

Az időjárás elég változékony, vagy megsülünk a vakító napsütésben, vagy megfagyunk, mert leszakad az ég és hirtelen lehűl a levegő, vagy esetlegesen majd megfulladunk a páratartalomban.

Átlagos programjaim közé tartozik, hogy bemegyek az egyetemre tanulgatni, eljárok angolra, meg misére. Ami még fontos lett hirtelen, hogy a későbbiekre, mikor már nem leszek az országba, a lehetséges munkahelyekre való jelentkezést kell intéznem, addig viszont itt kell jó néhány dolgot megtennem.

Repjegyek megvétele 01.24. - 25.

A tegnapi sok ügyintézés után végre sikerült elintéznem az itt kapott bankkártya leürítését, így már nem fogom tudni használni, nem mintha akarnám, mert konkrétan, amire egy kártyának lenne a "kötelessége", ez erre nem volt képes.

Mivel így ezt a kártyát nem lehetett használni fizetésre, így egy ismerőst kértem meg, hogy vegye meg nekem a saját kártyájával a repjegyeket, én pedig odaadom neki készpénzben az összeget.

Így hogy minél gyorsabban el tudjuk intézni a repjegyek vételét, másnap kértem meg az ismerősömet, hogy intézzük el a vételt, mert addigra kikeresem a repjegyeket árusító oldalakról, hogy melyiken olcsóbbak a jegyek.

Nagy bánatomra a kinézett jegyárakat nem az első áron adták a jegyeket, amik fel voltak tüntetve a honlapokon, hanem kicsit többért, de még így is belefértem a 3 millió rúpiás keretösszegbe. Összesen 2,880,000 IDR (~ 57,800 HUF) lett a négy repjegy: Yogyakarta-Szingapúr, Szingapúr-Bangkok, Bangkok-Kuala Lumpur, Kuala Lumpur-Yogyakarta.